A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS A...
Transcript of A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS A...
XXXVI. HalXXXVI. Haláászati Tudomszati Tudomáányos nyos
TanTanáácskozcskozááss2012. 05 232012. 05 23‐‐24., Szarvas24., Szarvas
A BALATONI VA BALATONI VÍÍZGYZGYŰŰJTJTŐŐ
HALFAUNHALFAUNÁÁJJÁÁNAK NAK ÉÉRTRTÉÉKELKELÉÉSE SE ÉÉS A BEFOLYS A BEFOLYÓÓKON TAPASZTALT KON TAPASZTALT HIDROBIOLHIDROBIOLÓÓGIAI PROBLGIAI PROBLÉÉMMÁÁK BEMUTATK BEMUTATÁÁSASA
http://pj.piotr.pagesperso‐orange.fr/pix/balaton.jpg
TakTakáács P., Speczics P., Specziáár A., Err A., Erőős T., Ss T., Sáály P., Bly P., Bíírróó
P. (2011)P. (2011)
A balatoni vA balatoni víízgyzgyűűjtjtőő
halhaláállomllomáányainak nyainak öösszetsszetéételetele
‐‐
Ecology of Lake Balaton/A Balaton Ecology of Lake Balaton/A Balaton öökolkolóógigiáája, Vol. ja, Vol. 1(1):11(1):1‐‐21. 21.
—www.ecobalaton.hu
—
http://ecobalaton.hu/download/EcoBalaton_2011_TAKACS_etal.pdf
1. rész
A balatoni vízgyűjtő
halállományainak bemutatása
2. rész
A vízgyűjtőn tapasztalt hidrobiológiai problémák bemutatása
1. rész
A Balaton‐vízgyűjtő halfaunája
Balaton tava:1. csapó
sügér, 2. fogas süllő, 3. német buczó,
4. vágó
durbincs, 5. selymes durbincs, 6. tarka meny, 7. tőponty, 8. széles kárász, 9. nyálkás
czompó, 10. rózsás márna, 11. fenékjáró
küllő, 12. szivárványos ökle, 13. dévér‐keszeg, 14.
ezüstös balin, 15. sugár kardos, 16. szélhajtó küsz, 17. sujtásos küsz, 18. ragadozó
őn, 19.
pirosszemű
kele, 20. veresszárnyú
konczér, 21. fejes domolykó, 22. réti csík, 23. kövi csík, 24.
vágó
csík, 25. köz‐csuka, 26. lápi pócz, 27. leső harcsa, 28. kecsege tok, 29. lapos keszeg, 30.
taka géb, 31. angolna
Balaton tava:1. csapó
sügér, 2. fogas süllő, 3. német buczó,
4. vágó
durbincs, 5. selymes durbincs, 6. tarka meny, 7. tőponty, 8. széles kárász, 9. nyálkás
czompó, 10. rózsás márna, 11. fenékjáró
küllő, 12. szivárványos ökle, 13. dévér‐keszeg, 14.
ezüstös balin, 15. sugár kardos, 16. szélhajtó küsz, 17. sujtásos küsz, 18. ragadozó
őn, 19.
pirosszemű
kele, 20. veresszárnyú
konczér, 21. fejes domolykó, 22. réti csík, 23. kövi csík, 24.
vágó
csík, 25. köz‐csuka, 26. lápi pócz, 27. leső harcsa, 28. kecsege tok, 29. lapos keszeg, 30.
taka géb, 31. angolna
Herman Ottó: A Magyar Halászat Könyve /1887/
KözlőFajszám Őshonos
fajok Idegenhonos
fajok Védett
fajok 1. Herman (1887) 31 30 1 92. Daday (1897) 34 33 1 103. Vutskits (1897) 38 35 3 114. Unger (1925) 35 33 2 95. Hankó
(1931) 38 35 3 10
6. Lukács (1932) 37 34 3 117. Entz és Sebestyén (1942) 40 37 3 129. Bíró
(1997) 34 26 8 6
10. Specziár et al. (2000) 38 30 8 11BLKI (2001‐2005) 29 21 8 2BLKI (2006‐2009) 30 22 8 3BLKI (2010) 25 18 7 2
Feltételezett aktuális állapot
Fajok önfenntartó
állománnyal
32‐33?
24
24
19
8‐9?
5
4
2
A balatoni halállomány fajkészletének alakulása 1887‐2010
A Balatonból összesen 50 halfaj ismert
A Balatoni vízgyűjtő
kisvízfolyásai
A vízgyűjtő
mérete 5775km2
A tó
vízfelülete 594km2
Zala, Őriszentpéter Szentmihályfai‐patak, Szaknyér
Sárvíz, Zalaszentlőrinc Tapolca, Raposka
Szévíz, Pölöske Zala‐Somogy‐határárok, Zalakomár
A Balatoni vízgyűjtő
kisvízfolyásai
A Balatoni vízgyűjtő
kisvízfolyásai
• intenzív vizsgálatok 2006 óta• több mint 100 mintavételi hely• 49 mintahely rendszeresen monitorozva• ≈
100 ezer egyed
•
A BALATONBÓL
50 >>(32‐33) 24 halfaj
•
A vízgyűjtő
VÍZFOLYÁSAIBÓL
55 42 halfaj
•
A teljes BALATON vízgyűjtőről 60
kb
45 halfaj
ELŐFORDULÁSA IGAZOLT
A Balaton vízgyűjtőjén élő halfajok száma: A Balaton vízgyűjtőjén élő halfajok száma:
recens
BALATON•
2 védett faj van jelen önfenntartó
állománnyal a tóban
(szivárványos ökle, halványfoltú
küllő)•
Az irodalmi adatokkal összevetve jelentősen változik a
fajkészlet, a speciális élőhely igényű
és/vagy védett fajok száma csökken
A HALFAUNA ÖSSZETÉTELE
BEFOLYÓK•
A befolyók halállományai sokkal változatosabbnak•
A vízgyűjtőn 8 VÉDETT halfaj él•
A lápi póc
legnagyobb kárpát‐medencei állományai a tavat
övező
berkekben élnek
2. részA vízgyűjtőn tapasztalt hidrobiológiai problémák
bemutatása
(Virág, 1988)
partvédelmi kövezések
A partvédelmi művek kiépítése miatta természetes ívóhelyek nagy része eltűnt
A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása (1863‐2010)
A tó
vízszintjének természetes, éven belüli fluktuációja és az egyes évek közötti
különbségek is csökkentek
(Erdős, 1898)
A berkeket leválasztották tóról
a berkek a berkek halbhalböölcslcsőő szerepe szerepe korlkorláátozottozot
Aszófői-séd, Aszófő Csopaki-séd, Csopak
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I.
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I.
halastó
Mintavételi helyek az Egervizen
7
543
21
6
Vízkémiai vizsgálatok havonta, márciustól novemberig (2009)
Oxigén telítettség (%)
Hőmérséklet (°C)
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I.a halastavak elfolyó
vize jelentősen megváltoztatja az alvízi szakaszok vízminőségét
HALASTÓ
NH4+
koncentráció
(mg/l)
NO2‐
koncentráció
(mg/l)
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II.
halastóMarótvölgyi‐vízfolyásA BALATONI VÍZGYŰJTŐ
EGYIK LEGJOBB „PÓCOS VIZE”
Kisvid
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II.egyedszám / 150
m
AMURGÉB
MEGJELENÉSE
F.TÖRPEHARCSA 0.8%
EZÜSTKÁRÁSZ 23.6%
NAPHAL 33.6%
AMURGÉB 3.8%
RAZBORA 33.5%
ÖSSZESEN 95.3%
A MÁS VÍZGYŰJTŐRŐL SZÁRMAZÓ
HALSZÁLLÍTMÁNYOKAT (KÜLÖNÖSEN A TISZÁNTÚLRÓL SZÁRMAZÓKAT)
FOKOZOTTAN KELL ELLENŐRIZNI!!
Zala‐Somogy‐határárok Koroknai‐vízfolyás
Pogányvölgyi‐vízBoronkai‐p
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II.
halastó
halastó
halastóhalastó
Tetves‐p.
EgervízSzentjakabi‐p.
halastó
halastó
halastóhalastó
Szévíz
Az állományok nagymértékű
változékonyságát más patakszakaszokon is tapasztaltuk
Zala‐Somogy‐határárok Koroknai‐vízfolyás
Pogányvölgyi‐vízBoronkai‐p
halastó
halastó
halastóhalastó
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai III.A busa megjelenési helyei a vízgyűjtő
kisvízfolyásaiban
FŐLEG ŐSSZEL!!!
NNÉÉHHÁÁNY SZNY SZÓÓT A T A „„BUSABOMBBUSABOMBÁÁRRÓÓLL””
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai III.
Tények:• főleg egynyaras és kétnyaras egyedek kerülnek elő•• nem nynem nyááron, hanem ron, hanem őősszel!sszel!
nem fogtunk ivadékot!
Ha az Ha az íívváás vals valóóban megtban megtöörtrtéénik a nik a befolybefolyóóban, akkor ban, akkor őőszre az szre az
ivadivadééknak nem kellene ittlennieknak nem kellene ittlennie
Hogy kerHogy kerüül a kl a kéétnyaras busa a tnyaras busa a befolybefolyóókba?kba?
Véleményünk szerint valószínűbb a tavakból való kiszabadulás,
minthogy a balatoni állományok ívnának le a befolyókban
…a víz hőmérsékletétől függően 1‐2 nap alatt kelnek ki…A lárvák még
legalább egy hétig sodródnak, amíg felélik
szikanyagukat…(Pintér 1989)
pelágikusan sodródó
megtermékenyített ikra
MÉG EGY INDOK:
Http://www.Ifishillinois.Org/asiancarp/tuespm/chapman.Pdf
MILYEN HOSSZMILYEN HOSSZÚÚ
FOLYFOLYÓÓSZAKASZ SZSZAKASZ SZÜÜKSKSÉÉGES A GES A BUSAIVADBUSAIVADÉÉK KIKELK KIKELÉÉSHEZ?SHEZ?
Egy áradó
vízfolyás sebessége
meghaladja a 0.23m/s‐ot!!!
Zala‐Somogy‐határárok
Pogányvölgyi‐víz
A BALATONI BEFOLYÓK A ZALA KIVÉTELÉVEL NEM ELÉG HOSSZÚAK A BUSAIVADÉK KIKELÉSHEZ
A BUSA A DÉLI BEFOLYÓKBÓL KERÜL ELŐ!!
10km
Zala
HOGYAN LEHETNE FELHASZNÁLNI A BEFOLYÓKAT A BUSA GYÉRÍTÉSÉRE???
Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)
Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)
Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)
Pogányvölgyi‐víz, Lengyeltóti (2010. 06 24.)
15km‐re a Balatontól!
1. az idegenhonos fajok tartásának betiltása a teljes balatoni vízgyűjtőn
2. SZIGORÚ
ELLENŐRZÉS3. a balatoni busaállomány folyamatos gyérítése
JAVASLATOK A JAVASLATOK A „„BUSAKBUSAKÉÉRDRDÉÉSS””
MEGOLDMEGOLDÁÁSSÁÁRARA
A LEGNAGYOBB HATÉKONYSÁGOT NEM A BALATON NYÍLT VIZÉN;
HANEM ÍVÁSI IDŐSZAKBAN, AZ ÁRADÓ BEFOLYÓKON LEHETNE ELÉRNI
NÉHÁNY ÉV ALATT A BUSA BALATONI ÁLLOMÁNYMÉRETE DRASZTIKUSAN LECSÖKKENTHETŐ
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!