XXXVI. HalXXXVI. Haláászati Tudomszati Tudomáányos nyos 

TanTanáácskozcskozááss2012. 05 232012. 05 23‐‐24., Szarvas24., Szarvas

A BALATONI VA BALATONI VÍÍZGYZGYŰŰJTJTŐŐ

HALFAUNHALFAUNÁÁJJÁÁNAK NAK ÉÉRTRTÉÉKELKELÉÉSE SE ÉÉS A BEFOLYS A BEFOLYÓÓKON TAPASZTALT KON TAPASZTALT HIDROBIOLHIDROBIOLÓÓGIAI PROBLGIAI PROBLÉÉMMÁÁK BEMUTATK BEMUTATÁÁSASA

http://pj.piotr.pagesperso‐orange.fr/pix/balaton.jpg

TakTakáács P., Speczics P., Specziáár A., Err A., Erőős T., Ss T., Sáály P., Bly P., Bíírróó

P. (2011)P. (2011)

A balatoni vA balatoni víízgyzgyűűjtjtőő

halhaláállomllomáányainak nyainak öösszetsszetéételetele

‐‐

Ecology of Lake Balaton/A Balaton Ecology of Lake Balaton/A Balaton öökolkolóógigiáája,  Vol. ja,  Vol.  1(1):11(1):1‐‐21. 21. 

—www.ecobalaton.hu

—

http://ecobalaton.hu/download/EcoBalaton_2011_TAKACS_etal.pdf

1. rész

A balatoni vízgyűjtő

halállományainak bemutatása

2. rész

A vízgyűjtőn tapasztalt hidrobiológiai problémák  bemutatása

1. rész

A Balaton‐vízgyűjtő halfaunája

Balaton tava:1. csapó

sügér, 2. fogas süllő, 3. német buczó, 

4. vágó

durbincs, 5. selymes durbincs, 6. tarka  meny, 7. tőponty, 8. széles kárász, 9. nyálkás 

czompó, 10. rózsás márna, 11. fenékjáró

küllő,  12. szivárványos ökle, 13. dévér‐keszeg, 14. 

ezüstös balin, 15. sugár kardos, 16. szélhajtó küsz,  17. sujtásos küsz, 18. ragadozó

őn, 19. 

pirosszemű

kele, 20. veresszárnyú

konczér, 21.  fejes domolykó, 22. réti csík, 23. kövi csík, 24. 

vágó

csík, 25. köz‐csuka, 26. lápi pócz, 27. leső harcsa, 28. kecsege tok, 29. lapos keszeg, 30. 

taka géb, 31. angolna 

Balaton tava:1. csapó

sügér, 2. fogas süllő, 3. német buczó, 

4. vágó

durbincs, 5. selymes durbincs, 6. tarka  meny, 7. tőponty, 8. széles kárász, 9. nyálkás 

czompó, 10. rózsás márna, 11. fenékjáró

küllő,  12. szivárványos ökle, 13. dévér‐keszeg, 14. 

ezüstös balin, 15. sugár kardos, 16. szélhajtó küsz,  17. sujtásos küsz, 18. ragadozó

őn, 19. 

pirosszemű

kele, 20. veresszárnyú

konczér, 21.  fejes domolykó, 22. réti csík, 23. kövi csík, 24. 

vágó

csík, 25. köz‐csuka, 26. lápi pócz, 27. leső harcsa, 28. kecsege tok, 29. lapos keszeg, 30. 

taka géb, 31. angolna 

Herman Ottó: A Magyar Halászat Könyve /1887/

KözlőFajszám  Őshonos

fajok Idegenhonos 

fajok Védett 

fajok 1. Herman (1887)  31 30 1 92. Daday (1897)  34 33 1 103. Vutskits (1897)  38 35 3 114. Unger (1925)  35 33 2 95. Hankó

(1931)  38 35 3 10

6. Lukács (1932)  37 34 3 117. Entz és Sebestyén (1942)  40 37 3 129. Bíró

(1997) 34 26 8 6

10. Specziár et al. (2000)  38 30 8 11BLKI (2001‐2005) 29 21 8 2BLKI (2006‐2009) 30 22 8 3BLKI (2010) 25 18 7 2

Feltételezett aktuális állapot

Fajok önfenntartó

állománnyal   

32‐33? 

24

24 

19

8‐9?

5

4 

2

A balatoni halállomány fajkészletének alakulása 1887‐2010

A Balatonból összesen 50 halfaj ismert

A  Balatoni vízgyűjtő

kisvízfolyásai

A vízgyűjtő

mérete 5775km2

A tó

vízfelülete 594km2

Zala, Őriszentpéter Szentmihályfai‐patak, Szaknyér

Sárvíz, Zalaszentlőrinc Tapolca, Raposka

Szévíz, Pölöske Zala‐Somogy‐határárok, Zalakomár

A  Balatoni vízgyűjtő

kisvízfolyásai

A  Balatoni vízgyűjtő

kisvízfolyásai

• intenzív vizsgálatok 2006 óta• több mint 100 mintavételi hely• 49 mintahely rendszeresen monitorozva• ≈

100 ezer egyed 

•

A BALATONBÓL

50 >>(32‐33)       24 halfaj

•

A  vízgyűjtő

VÍZFOLYÁSAIBÓL

55         42 halfaj

•

A teljes BALATON vízgyűjtőről       60

kb

45 halfaj

ELŐFORDULÁSA IGAZOLT

A Balaton vízgyűjtőjén élő halfajok száma: A Balaton vízgyűjtőjén élő halfajok száma:

recens

BALATON•

2 védett faj van jelen önfenntartó

állománnyal a tóban 

(szivárványos ökle, halványfoltú

küllő)•

Az irodalmi adatokkal összevetve jelentősen változik a 

fajkészlet, a speciális élőhely igényű

és/vagy védett fajok  száma csökken 

A HALFAUNA  ÖSSZETÉTELE

BEFOLYÓK•

A befolyók halállományai sokkal változatosabbnak•

A vízgyűjtőn 8 VÉDETT halfaj él•

A lápi póc

legnagyobb kárpát‐medencei állományai a tavat 

övező

berkekben élnek

2. részA vízgyűjtőn tapasztalt hidrobiológiai problémák 

bemutatása

(Virág, 1988)

partvédelmi kövezések

A partvédelmi művek kiépítése miatta természetes ívóhelyek nagy része eltűnt 

A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása (1863‐2010)

A tó

vízszintjének természetes, éven belüli  fluktuációja és az egyes évek közötti 

különbségek is csökkentek

(Erdős, 1898)

A berkeket leválasztották tóról

a berkek a berkek  halbhalböölcslcsőő szerepe szerepe  korlkorláátozottozot

Aszófői-séd, Aszófő Csopaki-séd, Csopak

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I.

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I.

halastó

Mintavételi helyek  az Egervizen

7

543

21

6

Vízkémiai vizsgálatok havonta, márciustól novemberig (2009)

Oxigén telítettség (%)

Hőmérséklet (°C)

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I.a halastavak elfolyó

vize jelentősen megváltoztatja az alvízi szakaszok vízminőségét 

HALASTÓ

NH4+

koncentráció

(mg/l)

NO2‐

koncentráció

(mg/l)

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II.

halastóMarótvölgyi‐vízfolyásA BALATONI VÍZGYŰJTŐ

EGYIK LEGJOBB „PÓCOS VIZE”

Kisvid

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II.egyedszám / 150

m

AMURGÉB 

MEGJELENÉSE 

F.TÖRPEHARCSA 0.8%

EZÜSTKÁRÁSZ 23.6%

NAPHAL 33.6%

AMURGÉB 3.8%

RAZBORA 33.5%

ÖSSZESEN 95.3%

A MÁS VÍZGYŰJTŐRŐL SZÁRMAZÓ

HALSZÁLLÍTMÁNYOKAT  (KÜLÖNÖSEN A TISZÁNTÚLRÓL SZÁRMAZÓKAT)

FOKOZOTTAN KELL ELLENŐRIZNI!!

Zala‐Somogy‐határárok Koroknai‐vízfolyás

Pogányvölgyi‐vízBoronkai‐p

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II.

halastó

halastó

halastóhalastó

Tetves‐p.

EgervízSzentjakabi‐p.

halastó

halastó

halastóhalastó

Szévíz

Az állományok nagymértékű

változékonyságát más patakszakaszokon is tapasztaltuk

Zala‐Somogy‐határárok Koroknai‐vízfolyás

Pogányvölgyi‐vízBoronkai‐p

halastó

halastó

halastóhalastó

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai III.A busa megjelenési helyei a vízgyűjtő

kisvízfolyásaiban

FŐLEG ŐSSZEL!!!

NNÉÉHHÁÁNY SZNY SZÓÓT A  T A  „„BUSABOMBBUSABOMBÁÁRRÓÓLL””

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai III.

Tények:• főleg egynyaras és kétnyaras egyedek kerülnek elő•• nem nynem nyááron, hanem ron, hanem őősszel!sszel!

nem fogtunk ivadékot!

Ha az Ha az íívváás vals valóóban megtban megtöörtrtéénik a nik a  befolybefolyóóban, akkor ban, akkor őőszre az szre az 

ivadivadééknak nem kellene ittlennieknak nem kellene ittlennie

Hogy kerHogy kerüül a kl a kéétnyaras busa a tnyaras busa a  befolybefolyóókba?kba?

Véleményünk szerint valószínűbb a  tavakból való kiszabadulás, 

minthogy a balatoni állományok  ívnának le a befolyókban

…a víz hőmérsékletétől függően 1‐2 nap alatt kelnek ki…A lárvák még

legalább egy hétig  sodródnak, amíg felélik 

szikanyagukat…(Pintér 1989)

pelágikusan sodródó

megtermékenyített ikra

MÉG EGY INDOK:

Http://www.Ifishillinois.Org/asiancarp/tuespm/chapman.Pdf

MILYEN HOSSZMILYEN HOSSZÚÚ

FOLYFOLYÓÓSZAKASZ SZSZAKASZ SZÜÜKSKSÉÉGES A GES A  BUSAIVADBUSAIVADÉÉK KIKELK KIKELÉÉSHEZ?SHEZ?

Egy áradó

vízfolyás sebessége 

meghaladja a 0.23m/s‐ot!!!

Zala‐Somogy‐határárok

Pogányvölgyi‐víz

A BALATONI BEFOLYÓK A ZALA KIVÉTELÉVEL NEM ELÉG  HOSSZÚAK A BUSAIVADÉK KIKELÉSHEZ

A BUSA A DÉLI BEFOLYÓKBÓL KERÜL ELŐ!!

10km

Zala

HOGYAN LEHETNE FELHASZNÁLNI A  BEFOLYÓKAT A BUSA GYÉRÍTÉSÉRE???

Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)

Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)

Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)

Pogányvölgyi‐víz, Lengyeltóti (2010. 06 24.)

15km‐re a  Balatontól!

1. az idegenhonos fajok tartásának betiltása a teljes balatoni vízgyűjtőn

2. SZIGORÚ

ELLENŐRZÉS3. a balatoni busaállomány folyamatos gyérítése

JAVASLATOK A JAVASLATOK A „„BUSAKBUSAKÉÉRDRDÉÉSS””

MEGOLDMEGOLDÁÁSSÁÁRARA

A LEGNAGYOBB HATÉKONYSÁGOT NEM A BALATON NYÍLT VIZÉN;

HANEM ÍVÁSI IDŐSZAKBAN, AZ ÁRADÓ BEFOLYÓKON LEHETNE ELÉRNI

NÉHÁNY ÉV ALATT A BUSA BALATONI ÁLLOMÁNYMÉRETE  DRASZTIKUSAN LECSÖKKENTHETŐ

KÖSZÖNÖM A  FIGYELMET!